Kisbolygók, üstökösök
Jegyzeteim a kisbolygók és üstökösök előadásról.
Üstökösök
Az üstökösök párolognak. A párolgás közben leszakadnak részek az üstökösmagról újra és újra, ami hatására ilyen lap szerű rétegeket hagy maga után az üstökös (ahogy halad előre és újra és újra elhagyja az anyaga egy részét úgy néz ki, mintha egyre növekvő méretű lapok követnék a magot). Ha ezek közül a lapok közül keresztez egyet a Föld, abból lesz egy meteorraj. Ezért van az, hogy a meteorrajok úgy hullanak, hogy egymás után gyorsan látható több meteor, aztán egy ideig semmi, aztán megint több. Ez azért van, mert minden ilyen maximumnál kereszezünk egy "lapot" ami leszakadt egy üstökösből.
A képek feldolgozásához az Astrometrica-t és az IRIS-t használtuk. A kész képek továbbra is a nem túl felhasználóbarát FIT formában tárolhatók (...), amelyeket így a SAOImage szoftverrel tudjuk megnézni csak.
A szoftverek közül sok félét megnéztünk, amik az általános tájékozódást, vagy konkrét esemény keresését is segítik. A legelső szoftver persze, ami felmerül a témakörben az a Stellárium. Ezzel nagyon sok mindennek lehet utánanézni, és elég pontosan megtervezni, hogy mit mikor és hol fogunk tudni észlelni.
A bemutatók során a legtöbb esetben a df cyg csillagot használtuk mintaként.
Hasznos linkek
Az előadások során rengeteg weboldal és program került szóba, ami segítheti az amatőrcsillagászok munkáját ezek közül néhány:
- Mobilalkalmazások csillagászoknak
- Kisbolygó követés - minorplanet
- IAU kisbolygó központja
- Lelkes távolkeleti kolléga üstökös adatbázisa
- Változócsillag infok: American Associations of Variable Star Observers
- Európai adatbázis (SIMBAD)
Fotometria
A fotometria lényege, hogy digitális szenzorok segítségével végzünk méréseket, amelyeket korrigálva a mérési hibával (főleg a digitális érzékelés hibáival) tudományosan is értékelhető eredményeket kaphatunk. A legelterjedtebb módszer erre a CCD alapú mérés. Ennek a tulajdonságai:
- 10-20 mikro méteres a pixelméret
- fekete-fehér CCD-ket használunk, amit különböző szűrők segítségével kombinálunk össze színes képpé. Két féle szűrőrendszer van elterjedve:
- Johnson-Cousing féle
- Sloan féle (interferencia szűrő)
A mérési hibák korrigálásához több kiegészítő képet is készítenünk kell, amit később a feldoglozás során használunk fel.
bias image
- 0 s hosszú expozíció csukott objektívvel
- technikai felvétel a CCD belső veszültségének a méréséhez, amit kivonunk majd utólag
dark image
- ugyan olyan expo idő, ugyan olyan hőmérsékletü CCD-vel csinálunk egy képet zárt objektívvel
- nem 0 hőmérsékletű szenzor esetén, az érzékelőn megjelennek elektronok
- ez is mérési hiba, ki kell vonni a végső képből
- többet érdemes ebből is csinálni, és átlagolni, mert a kósza elektronok néha máshol jelennek meg
flat image
- egyenletesen megvilágított tárgyat fotózunk
- pl a golden hour alatt a kék eget fotózni
- ekkor is megjelennek pöttyök, ami a szűrőkőn található szennyeződéseket mutathatja meg
- lehet egy gradiens a képen keresztül, ami az érzékelés egyenletlenségeit mutatja meg
- ezzel a képpel elosztjuk majd a végső képet
Megfigyelés
Az este utolsó részében kinn voltunk megint, és méréseket próbáltunk végezni. Ez sajnos csak mérsékelten jött össze, mert az ég nem kedvezett túlságosan nekünk :(
Ennek ellenére több kettőscsillagot is meg tudtunk nézni változó nagyításban, amik mind nagyon szép látványt nyújtottak.
Az este végén még bónuszként megint felkelt a Jupiter, így 4 holdjával együtt még benne is gyönyörködtünk kicsit. Szokásos telefont az objektívre módszerrel még csináltam is erről egy képet, amin persze teljesen beégett a Jupiter, de a 4 holdja látszik ugyan úgy, mint ahogy szabad szemmel is láttuk. (Képet már nem találom évekkel később... ☹️)
Észlelések beküldése
Továbbra is biztatást kaptunk, hogy küldjük be az észlelésünket az mcs külön erre a célre fejlesztett weboldalára: eszlelesek.mcse.hu